Tudástár

Sajnos évről évre nő a környezeti zajhatás, vagyis egyre zajosabb világban élünk. Ez sokaknál okoz különböző hallásproblémákat, és érthető, hogy egy kisgyermek nehezen tudja megkülönböztetni a hanghatásokat, kiválasztani a számára fontos hangokat a zajok közül, és adoptálódni az újabb helyzetekhez, hiszen ebben sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint például a 20 évvel ezelőtt született emberek. Akiknek szintén évről évre nagyobb zajártalommal kell megküzdeniük, és ez több felnőtt számára okoz zavarokat, nem véletlen, hogy az elmúlt évben sokszorozódott a hozzánk forduló felnőttek száma.

A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés több mint egy évtizede segíti a hallási túlérzékenységgel küzdő gyermekeket és felnőtteket. Az évek során a módszer folyamatosan fejlődött, és alkalmazkodott a változó körülményekhez. Bár a program kezdetben kizárólag csoportos formában zajlott, az elmúlt években az egyéni, otthoni Hallásébresztés vált a legnépszerűbb és legelérhetőbb formájává.

A hallási túlérzékenység sokkal több, mint egyszerűen a hangokkal szembeni érzékenység – számos területen hathat az érintettek mindennapi életére. A különböző diagnózisok, az idegrendszeri eltérések és azok következményei gyakran a túlérzékeny hallással is összefügghetnek. De honnan tudhatjuk, hogy gyermekeink vagy akár mi magunk érintettek vagyunk-e?

A Hallásébresztés tréninget követően sok szülőben felmerül a kérdés, hogy milyen lépések szükségesek a továbbiakban, illetve hogy várható-e a tréning megismétlése. A válasz nagyban függ a tréning hatásaitól és az egyéni fejlődési ütemtől. Nézzük, mi történik a Hallásébresztés után, és mire számíthatnak a résztvevők!

A hallási túlérzékenység kezelésének első lépése, hogy felismerd: ez valós probléma. Ezután érdemes olyan célzott megoldásokat keresni, amelyek a hangok differenciálását, a zajok szűrését vagy az idegrendszer terhelésének csökkentését célozzák. Ilyen a Hallásébresztés.

A Hallásébresztés egyedülálló módszer a hallási túlérzékenység kezelésére, amely már számos gyermeknek és felnőttnek segített. Ahhoz azonban, hogy a tréning valóban eredményes legyen, néhány alapvető szabályt szükséges betartani.

A túlérzékenység nemcsak kellemetlen, de az idegrendszert is túlterheli. Az érintettek ingerültebbek, gyorsabban fáradnak el, és nehezen koncentrálnak, különösen zajos környezetben.

Képzeld el, hogy egy nap arra ébredsz, hogy hallod a legapróbb zajokat is…
Az érzékenyebb fülű gyerekek minden napja így telik.

A hallástréningek világa rendkívül sokszínű. Különböző módszerek léteznek, melyek célja eltérő: egyesek a hallási figyelem fejlesztésére, mások a magzatkorból eredő idegrendszeri eltérések korrigálására fókuszálnak. E sokszínűség közepette a Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés egyedi megközelítést képvisel, amely a túlérzékeny hallás (vagy túlhallás) kezelésére lett kifejlesztve.

A hallási túlérzékenység nem csupán hangerő-érzékenységet jelent. Gyakori például, hogy az érintett gyermek gond nélkül hallgatja kedvenc meséjét maximális hangerőn, mégis fülbefogással reagál egy apró, alig észlelhető hangingerre, például a kézszárító vagy hajszárító zajára. Ezek a szokatlan reakciók akár beszédfejlődési problémákat is okozhatnak, mint a fejlődés elakadása vagy a logopédiai fejlesztések hatástalansága.