A hallási túlérzékenység legjellemzőbb megnyilvánulási formája, ha az érintett személyt nem csupán a hangerő zavarja, hiszen azzal például semmi gondja nincs a gyermeknek, ha a kedvenc meséjét maximális hangerőn hallgatja, de egy apró, számunkra nem feltűnő hanginger hatására fülbefogással reagál. Bizonyos jellegű hangok, például a kézszárító, hajszárító, vagy más hasonló eszközök lehetnek túl hangosak számára, érzékenyebben reagál rájuk, mint egy átlagos gyermek. Az is árulkodó tünet, ha beszédfejlődése nem indul be, megáll, vagy a logopédiai fejlesztés eredménytelen. 

Megpróbáltunk egy listát összeállítani azokról a tünetekről, amikkel a legyakrabban felkerestek bennünket. Ha a következőkben felsorolt tünetek közül néhány jellemző a gyermekére, akkor mindenképp érdemes megvizsgáltatni. Inkább legyen egy vizsgálati eredmény arról, hogy nincsen túlérzékenysége, mint hogy ne foglalkozzunk azzal, ha mégis van. 

  • befogja a fülét
  • ingerkeresés
  • túlkiabálás, indokolatlanul hangos beszéd
  • fél a váratlan hangoktól
  • vihar vagy tenger zaját nem szereti
  • nem bírja a wc lehúzást, fürdőkádat, kézszárítót, hajvágást
  • belső hangokra figyel
  • „pörög”, majd ájulásszerűen alszik
  • zajt kelt
  • csapkod
  • verekszik
  • rossz alvó
  • nyugtalan

Fontos leszögezni, hogy nincs két egyforma gyermek, nem lehet sablont húzni rájuk, vannak, akiknél mindössze egyetlen tünet jelentkezik a felsoroltak közül, és olyan eset is létezik, akinél több különböző probléma is fennáll.

Felnőttek is egyre többször keresnek fel bennünket, az ő esetükben a leggyakrabban a következő tüneteket észleljük:

  • zajban nehezebben hallja és érti a beszédet
  • bizonyos hangok zavarják, amiket mások jól viselnek
  • hallják a denevéreket, vakondriasztót, telefon, notebook töltőt sípolni
  • munkahelyen zavarja a kollégák zajkeltése
  • rosszul, nyugtalanul alszik
  • fáradékony, gyakran csendre van szüksége